3.fejezet

7,5 évvel később

-Kelj fel,Lizzy-rántotta le rólam valaki a takarómat.
-Ébren vagyok-fordultam a másik oldalamra,és belefúrtam az arcom a párnába.
-Egy fenéket vagy ébren.Lizzy,gyerünk már!Ideköltöznek,hallod?!Most hívott Theresa,azt mondta,hogy a közeli jövőben költöznek a környéken!Héj,hallod,amit mondok?
Végre eljutott,ki beszél hozzám.Hát persze,Laura,kedvenc nővérkém.A hátamra fordultam,és szúrósan néztem vissza a zafír szemekbe.
-Jó reggelt,hugicám!Most hívott Theresa,ő keltett fel.Hamarosan újak költöznek az utcába,és elvileg lesz köztük egy helyes srác is.Na?
-Na mi?Laura,még csak-rásandítottam az órára-9 óra!Nem ért volna rá később?!És egyébként is,úgy tudtam,hogy most Jasonnel vagy...
-Buta,nem nekem kell-ugrott le az ágyamról.-Hanem neked szemeltem ki!
-Szirének boldogítsanak,minek?!-ültem fel.
-Mert pasizni jóóó-vigyorgott,mint a tejbetök.
-Laura Reid,ha nem tűnt volna fel,múlt héten hagytam el Kirköt,csak szeretnék egy kicsit egyedül lenni,jó?!Nem a fiúk a világ közepe,nővérkém-kászálódtam ki pihe-puha ágyikómból.-És ha még egyszer ilyenért felkeltesz,véletlenül kámforrá fog válni néhány ruhád!
-Lizzy,segííts!!-üvöltötte Lily eggyel alattunk.-Add már vissza,Lana,az az enyééém!
-Ne-em-nevetett Lana.-Vedd vissza,ha tudod,kicsi Lily.
Lana hangos trappolással rohant le a földszintre,Lily pedig utána.Mi ketten is mit sem törődve öltözékünkkel-pizsamának használt short és trikó-utánuk vetettük magunkat.Lana és Lily már a ház előtti kertben üvöltöztek.Lana a magasba tartotta az egyik kezét,amiben Lily kedvenc karkötője csillogott,Lily pedig gumilabda módjára pattogott körülötte,hogy elérje.
-Lana,nehogy vissza add neki!-mondta Laura.
-Nem,Lana,add vissza neki!-szóltam rá.
-Ö-ö-rázta a fejét Lana.
-Na jó,botharc.Ha én nyerek,visszaadod neki,ha Laura,akkor nem!-ajánlottam fel.
Már úgyis rég párbajoztunk,és hiányzott.Mikor nagyiéknál szoktunk lenni a Valhallában,a valkűrök-merthogy nagyi valkűr és boszorkány is egyben-megtanítottak harcolni.A tőrrel én bánok a legjobban négyünk közül,de-sajnos-ilyenkor nem használhatjuk,mert a nénéink féltenek.(Na nem mintha nem tudnánk jobbnál jobb igéket a sebeinkre!)Szóval ilyenkor botokkal szoktunk harcolni.
-Rendben,Lizzy,te akartad-hozta Laura a két hosszú botot.
Pizsamában álltunk ki a fűbe.Meghajoltunk és elkezdtük.Laura egy sikeres csapást mért a hátamra,mire én botomra támaszkodva cigánykerekeztem,így kitérve újabb ütése elől.
-Hajrá,Lizzy-kiabálta Lily.
Már vagy tíz perce küzdhettünk,mire Laurát egy gánccsal leterítettem.Ő sem gondolkodott tovább,kigáncsolt engem.Egyszerre ugrottunk fel,és tartottuk sikeresen a saját botunkat a másik védtelen nyakához.
-Akkor ez most döntetlen?-lombozódott le Lily.
-Az-vettem el a a botot Laura nyakától.
Laura is így tett,majd kezet fogtunk,és besiettünk a házba.
-Ah,tessék-adta vissza Lana Lilynek a karkötőt.-Mit eszünk?Farkaséhes vagyok...
-Amit csak akarsz,de én most léptem fürdeni,csajszik-táncoltam fel a lépcsőn.
A szobámba érve Alkony fogadott.Imádtam ezt a cicust.Felkaptam a kezembe,és megvakartam a füle-tövét.Hangosan dorombolva bújt hozzám.Elnevettem magam és letettem.Nyávogással jelezte,hogy kéri a reggelijét.
-Menj le a többiekhez,majd ők adnak kaját-nyitottam ki a szobaajtót.
Alkony elsietett,én pedig berontottam a fürdőmbe.A pizsamámat bedobtam a szennyestartóba,és beálltam a zuhany alá.Hajat mostam saját készítésű rózsasamponommal.Cindy jól megtanította az évek során a növények használatát.
Miután végeztem,magam köré tekertem egy lila törülközőt,és beálltam a tükör elé.Sötétbarna hajam most fekete szénakazal volt.A szemem épp középkékként tündökölt,amit sűrű,fekete szempilláim és krétafehér bőröm hangsúlyozott.Egy egyszerű bűbájjal tükörsimává fésültem a hajamat.Majd megszárítottam,így a derekamig omlott le,ami lágy loknikban végződött.
Anyunak is ilyen haja volt.Hát igen,anya és apa.Már több,mint hét éve,hogy meghaltak.Családi átok,hogy a férjeink meghalnak.Cindy is túl van 3,Celestine meg 5 férjen,bár mióta itt vagyunk,nem volt hosszabb távú kapcsolatuk.
Fogat mostam,visszamentem a szobámba,és vettem ki a komódból fehérneműt.Felvettem és megcéloztam a gardróbomat.Fehér csőnadrág,top,sötétkék öv,boleró és tűsarkú mellett döntöttem.Egy fehér kistáskába bedobtam az irataimat,egy kis pénzt,szájfényt és a kulcsomat.Aztán felkaptam a slusszkulcsomat,és leviharzottam a földszintre.A testvéreim még mindig pizsamában eszegettek csokis kekszet reggelire,a macskák meg a szokásos kávé-wiskast.
-Kérsz?-kérdezte Lana.
-Nem vagyok éhes.Bemegyek a városba,majd jövök lányok-intettem.
-Minek?-kérdezte Laura.
-Vázlatfüzeteket,meg tollakat és ceruzákat venni.Kezdek kifogyni-mosolyogtam rá.
-Vennél nekem 10 fehér meg 6 vörös gyertyát,Lizzy?-kérdezte Lana.
-Jah.Na pá-mondtam,és kiszökdeltem a házból.
Beültem a kocsimba-egy M3 sedan.Igaz,elvileg nem lenne szabad körömcipőben vezetni,de kit érdekel?Én tudok,az a lényeg!Tövig nyomva a gázpedált hajtottam be a városba.Becsusszantam egy üres helyre a dekorbolt előtt.Kipattantam,és egy vörös-szőke,rövid hajú,szemüveges lány integetett a túloldali zöldségestől.
-Szia,Lizzy!
-Szia,Katie!-intettem vissza.
Katie Lily barátnője,mióta húgocskám kiállt mellette felsőbb évesekkel szemben.Persze ők még Lilytől is félnek.Senki nem mer ujjat húzni a Reid lányokkal.A városlakók érzik,ebből kifolyólag állítják,hogy a családunk boszorkány.Mi ezt semmilyen oldalon nem kommentáljuk,így nem is tudják ránk bizonyítani.Persze azért a legtöbb ember kerül minket,mert "mások vagyunk".
-Üdvözlöm,Mr.Davis-köszöntem illedelmesen a dekorbolt tulajának.
-Szép napot,Ms.Reid-köszönt vissza.
Fogtam egy kosárkát és körbe mentem.Végül 3 vázlatfüzetet,3 50 darabos különböző színű tollkészletet,és két színesceruza-készletet vettem.Hozzá még Lananak a gyertyákat,meg magamnak 15 levendulát és 15 sárgát a szobámba.Végül 3 táskával távoztam az üzletből.Kint sűrű felhőréteg fogadott,úgyhogy vagy valamelyik családtagom rossz kedvű,vagy kivételesen az alapidőjárás jelentkezett Angliában.
Betettem a táskákat hátra,majd bepattantam a kocsiba,és a gázra léptem ismét.Alig öt perc múlva már behajtottunk az utcánkba.A hozzánk közeli ház előtt most öt méregdrága kocsi állt,hozzá hét idegen,és két költöztető az autójukkal.Nem lassítottam nézelődni,hanem rögtön leparkoltam otthon,de azt éreztem,hogy a jövevények viszont rendesen megnéznek maguknak.Nem törődve velük kiszálltam,és kivettem a csomagokat is.Éjfél dörgölődzött a lábamnak.
-Szia,Éjfél!Hol hagytad Alkonyt és Hajnalt?
Éjfél a ház felé nyávogott.Megindultam a ház felé,mikor Lily futott ki visítva,nővéreink meg utána.
-Lizzy,segííts!Meg akarnak csikízni-bújt a hátam mögé.Felnevettem.
-Mégis miért?-kérdeztem.
-Lily megvert,NFS-ünk-mondta Lana szikrázó szemekkel.
-Kárpótlás-díj.Itt vannak a gyertyák,amit kértél-emeltem fel a táskát.-És csinálok valami cukit mindenkinek.Oks?
-Az-húzta Lana széles vigyorra a száját.-Oh,nem is tudtam,hogy vannak új szomszédaink.Az a vörös srác cuki!
-Lana,tudtom szerint komoly párkapcsolatod van Paullal-cseszte le Lily.
-Attól még nem vagyok vak,hugicám.Ráadásul úgyis holnap dobom azt a barmot.Mostanában Carl a helyesebb...Na spuri be,csajszik!-indult meg Lana.
Sorban bementünk,és az ajtóban még hátrafordultam,de már nem láttam őket.Furcsa,megesküdnék,hogy valaki figyelt hátulról!Felmentem a szobámba,és a cipőmet lerúgva felkuporodtam az ablakmélyedésbe.Elővettem az új vázlatfüzetemet,meg íróeszközök tömkelegét,és elkezdtem rajzolni.Egyik különleges képességem,hogy ha egy képre hangosan azt mondom,hogy kész,akkor az megelevenedik.Így a holmink nagyját én csinálom.És ha valami nem kell,egyszerűen megsemmisítem a papírt.