2010. szeptember 2., csütörtök

Epilógus

Ha úgy érzed,szereted,hát öleld!
Ha úgy érzed,szeret,hát csókold!
És ameddig csak lehet,légy vele!
Ha úgy érzed,vége,hát engedd el!
Ha úgy érzed,becsapott,hát dühöngj!
Ha úgy érzed,fáj,hát panaszkodj!
De emlékezz vissza az együtt eltöltött
Csodás,szerelemmel teli,végtelen időkre.
A felejthetetlen sétákra,a hosszú beszélgetésekre,
És az estéitekre,mikor mézédes csókjaival gyötört!
Ha úgy érzed,kell neked,hát cselekedj!
Ha úgy érzed,előtted áll,hát lépj!
És ne engedd többé,maradj!
De az élet nem mindig tejbe vaj!
Ha úgy érzed,átvert,hát gondolkodj!
Ha úgy érzed,megtenné ismét,hát menekülj!
És meg se állj addig,míg úgy nem érzel,
Újra otthonra találtál!
És meg se állj addig,míg úgy nem érzel,
Haza értél!

2 megjegyzés:

Dijja írta...

Nikki ez igen tetszik. Folytatás vhogy várható?*aranyosan nézőfej* am egyre többet gondolok a blogomra. és rájöttem h hétvégén még írhatom őket ha már hétközbe nemtom.:D szóva lelképzelhető h írom tovább csak még a történetet kell kitalálni.:D Puszi(LL)

Nikki írta...

ennek örülök:Đ